Attala 1138-tól - napjainkig

Attala időjárása(Időkép)

Attala időjárása (Agroinform)

Köszöntelek az Attala01 oldalán

Remélem az oldalon sok érdekes információt találsz a településről, és ezáltal jobban megismered az itt lakó közösséget.A megismert információ birtokában kedvet kapsz,hogy személyesen is ellátogass hozzánk.

Mi szeretettel várunk.

Röviden a településről

Attala a dombóvári kistérség, egyben Tolna megye legnyugatibb települése. Kelet-Nyugat irányból a 61-es számú főközlekedési út szeli ketté a települést, Dombóvár 6, Kaposvár 25 km távolságra van tőle. Történelme során többször "váltott" megyét, a középkorban Tolnához, majd 1974 december 31-ig Somogy megyéhez tartozott. Csaknem 2000 hektáros kiváló talajadottságú határa a Külső- Somogyi lösztábla Kaposra lejtő déli részén helyezkedik el. Déli határa a Kapos, illetve Kercseliget, nyugaton a Somogy megyei Nagyberkivel és Fonóval, északon Göllével, nyugaton a körjegyzőség székhelyével, Kapospulával határos.

Attala község - az attalai egyházközség történeti feljegyzései alapján - nevét egy római előkelőnek feleségéről vagy leányáról kapta. Ez az egyik feltevés.
A másik feltevés szerint Markomannok királyának, Attalusnak serege táborozott ezen a vidéken. Innét eredhet az Attala castra elnevezés.
Akármelyik feltevést is fogadjuk el, annyi bizonyos, hogy a település a nevét személyről kapta, hiszen ilyen nevűek hajdan mindkét nemből voltak.
Az idők folyamán Attala nevében lényeges változások történtek:
1138-ban Attila alakban fordul elő a Dömösi prépostság birtokaként.
1132-37 évi dézsmát szedő olaszok névjegyzékében Othola néven szerepelt.
1450-ben Felsewathala néven szerepelt, s ekkor Zichy Benedek tartott hozzá jogot.
A török hódoltság alatt rácok szállták meg. Így a XVII. században két helység volt: Rác-Attala és Magyar-Attala. 1695-ben Lipót király Matusek András címeres püspöknek, győri kanonoknak adta. 1715-ben a faluban hat háztartást írtak össze. Ekkor a község már a mai nevén, Attala néven szerepelt.
A községben található épületmaradványok, kőfaragványok, téglák tanúsága szerint itt már a rómaiak alatt megerősített táborhely volt.
Attala első települése a mai helységtől északra, kb. 4 kilométer távolságra feküdt. Ezt süllyedt várnak nevezték. Keletről Nosztány, délről Mászlony puszta határolta. A hajdani vár területére vonatkozólag a következő adatok találhatók az egyházközség történetében: a vár hosszúsága és szélessége is 160 ölnyi.
Diocletian, Porbus, Licinius, Nagy Constantin , Constantius, Maximiam, Maxentius és valens római császárok idejéből számtalan kisebb-nagyobb rézpénzek találhatók elszórva. A pénzek veretésének helyét, a régi Siskiát, a későbbi Sziszeket a rájuk nyomott Sis betűk árulják el.
A népmonda szerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa berakatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a körülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, Akkor az Isten sem lát engemet!" Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt és innét nevezték el elsüllyedt várnak.
A népvándorlások korában a római telep lakósainak sorsát homály fedi. A régi település az ország többi lerombolt településének sorsára jutott. Puszta, kies táj lett.
Attaláról csak az 1332. Évről jegyezték fel a pápai dézsmát szedő olaszok, hogy Otholán ekkor már plébánia létezett. Ennek a településnek is véget vetett a törökök uralma. A török hódoltság alatt elpusztult a helység, amely Szent István által alapított fehérvári őrséghez tartozott. A török időkben rácok szállták meg.
A XVII. században két helység volt: Rác-Attala és Magyar-Attala. Mindkettőnek Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok volt a földesura, de a védelem miatt bérbe adta a községet. Így Attala védelmét Karachich Mátyás tihanyi kapitányra bízta.
Mindkét településhez szőlőhegy is tartozott, amelyet Kis- Faludnak neveztek.

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török hódoltság alatt rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült. Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez. A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett, akkori lakossága, 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől, Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosság száma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.

A település adatai:

GPS koordinátái:46.37493,18.06458.

Lélekszám (2017) : 820 fő

Település belterülete: 142 ha

Település külterülete: 1922 ha

Csatolt területek: Szentivánpuszta

A honlap szerkesztője: