Attala 1138-tól - napjainkig

Attala időjárása az Agroinfón

Attala időjárása az időképen

Attala története:

Attala község - az attalai egyházközség történeti feljegyzései alapján - nevét egy római előkelőnek feleségéről vagy leányáról kapta. Ez az egyik feltevés.
A másik feltevés szerint Markomannok királyának, Attalusnak serege táborozott ezen a vidéken. Innét eredhet az Attala castra elnevezés.
Akármelyik feltevést is fogadjuk el, annyi bizonyos, hogy a település a nevét személyről kapta, hiszen ilyen nevűek hajdan mindkét nemből voltak.
Az idők folyamán Attala nevében lényeges változások történtek:
1138-ban Attila alakban fordul elő a Dömösi prépostság birtokaként.
1132-37 évi dézsmát szedő olaszok névjegyzékében Othola néven szerepelt.
1450-ben Felsewathala néven szerepelt, s ekkor Zichy Benedek tartott hozzá jogot.
A török hódoltság alatt rácok szállták meg. Így a XVII. században két helység volt: Rác-Attala és Magyar-Attala. 1695-ben Lipót király Matusek András címeres püspöknek, győri kanonoknak adta. 1715-ben a faluban hat háztartást írtak össze. Ekkor a község már a mai nevén, Attala néven szerepelt.
A községben található épületmaradványok, kőfaragványok, téglák tanúsága szerint itt már a rómaiak alatt megerősített táborhely volt.
Attala első települése a mai helységtől északra, kb. 4 kilométer távolságra feküdt. Ezt süllyedt várnak nevezték. Keletről Nosztány, délről Mászlony puszta határolta. A hajdani vár területére vonatkozólag a következő adatok találhatók az egyházközség történetében: a vár hosszúsága és szélessége is 160 ölnyi.
Diocletian, Porbus, Licinius, Nagy Constantin , Constantius, Maximiam, Maxentius és valens római császárok idejéből számtalan kisebb-nagyobb rézpénzek találhatók elszórva. A pénzek veretésének helyét, a régi Siskiát, a későbbi Sziszeket a rájuk nyomott Sis betűk árulják el.
A népmonda szerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa berakatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a körülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, Akkor az Isten sem lát engemet!" Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt és innét nevezték el elsüllyedt várnak.
A népvándorlások korában a római telep lakósainak sorsát homály fedi. A régi település az ország többi lerombolt településének sorsára jutott. Puszta, kies táj lett.
Attaláról csak az 1332. Évről jegyezték fel a pápai dézsmát szedő olaszok, hogy Otholán ekkor már plébánia létezett. Ennek a településnek is véget vetett a törökök uralma. A török hódoltság alatt elpusztult a helység, amely Szent István által alapított fehérvári őrséghez tartozott. A török időkben rácok szállták meg.
A XVII. században két helység volt: Rác-Attala és Magyar-Attala. Mindkettőnek Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok volt a földesura, de a védelem miatt bérbe adta a községet. Így Attala védelmét Karachich Mátyás tihanyi kapitányra bízta.
Mindkét településhez szőlőhegy is tartozott, amelyet Kis- Faludnak neveztek.

Remélem hogy egszer ellátogatsz hozzánk,hogy személyesen is  lásd a községet és megismerd közelebről a történetét és az itt lakó embereket.

Viszont látásra

a honlap szerkesztője