Kezdőlap
Attala története:
Attala község - az attalai egyházközség történeti feljegyzései alapján - nevét egy római előkelőnek feleségéről vagy leányáról kapta. Ez az egyik feltevés.
A másik feltevés szerint Markomannok királyának, Attalusnak serege táborozott ezen a vidéken. Innét eredhet az Attala castra elnevezés.
Akármelyik feltevést is fogadjuk el, annyi bizonyos, hogy a település a nevét személyről kapta, hiszen ilyen nevűek hajdan mindkét nemből voltak.
Az idők folyamán Attala nevében lényeges változások történtek:
1138-ban Attila alakban fordul elő a Dömösi prépostság birtokaként.
1132-37 évi dézsmát szedő olaszok névjegyzékében Othola néven szerepelt.
1450-ben Felsewathala néven szerepelt, s ekkor Zichy Benedek tartott hozzá jogot.
A török hódoltság alatt rácok szállták meg. Így a XVII. században két helység volt: Rác-Attala és Magyar-Attala. 1695-ben Lipót király Matusek András címeres püspöknek, győri kanonoknak adta. 1715-ben a faluban hat háztartást írtak össze. Ekkor a község már a mai nevén, Attala néven szerepelt.
A községben található épületmaradványok, kőfaragványok, téglák tanúsága szerint itt már a rómaiak alatt megerősített táborhely volt.
Attala első települése a mai helységtől északra, kb. 4 kilométer távolságra feküdt. Ezt süllyedt várnak nevezték. Keletről Nosztány, délről Mászlony puszta határolta. A hajdani vár területére vonatkozólag a következő adatok találhatók az egyházközség történetében: a vár hosszúsága és szélessége is 160 ölnyi.
Diocletian, Porbus, Licinius, Nagy Constantin , Constantius, Maximiam, Maxentius és valens római császárok idejéből számtalan kisebb-nagyobb rézpénzek találhatók elszórva. A pénzek veretésének helyét, a régi Siskiát, a későbbi Sziszeket a rájuk nyomott Sis betűk árulják el.
A népmonda szerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa berakatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a körülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, Akkor az Isten sem lát engemet!" Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt és innét nevezték el elsüllyedt várnak.
A népvándorlások korában a római telep lakósainak sorsát homály fedi. A régi település az ország többi lerombolt településének sorsára jutott. Puszta, kies táj lett.
Attaláról csak az 1332. Évről jegyezték fel a pápai dézsmát szedő olaszok, hogy Otholán ekkor már plébánia létezett. Ennek a településnek is véget vetett a törökök uralma. A török hódoltság alatt elpusztult a helység, amely Szent István által alapított fehérvári őrséghez tartozott. A török időkben rácok szállták meg.
A XVII. században két helység volt: Rác-Attala és Magyar-Attala. Mindkettőnek Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok volt a földesura, de a védelem miatt bérbe adta a községet. Így Attala védelmét Karachich Mátyás tihanyi kapitányra bízta.
Mindkét településhez szőlőhegy is tartozott, amelyet Kis- Faludnak neveztek.
Remélem hogy egszer ellátogatsz hozzánk,hogy személyesen is lásd a községet és megismerd közelebről a történetét és az itt lakó embereket.
Viszont látásra
a honlap szerkesztője
Menü
Oldalelemek
Hírek Idősek napja Köszöntötték az időseket.... Közalapítvány Attala Községért közalapítvány kéri mindazokat akik tudnak segitsék adójuk egy százalékával,vagy pénzbeli adományukkal az alapítvány munkáját. Segíts,hogy segíthessünk. Adományukat előre is köszönjük. Attala Községért alapítvány Adó sz.: 18859531-1-17 Számla sz.:Kereskedelmi és Hitel Bank 10401086-50514855-53491001 |